Mit neked az illegális drog, ha egyszer ott a kapszaicin! Még akkor sem mondanál le a csípős paprikáról és társairól, amikor épp könnyezve, vörös fejjel, izzadva hörögsz, és az életedért imádkozva öntöd magadba a tejet.

 Vendéglőben vagy családi ebédnél az első dolgod kikérni egy adag erős paprikát a leves mellé, még mielőtt megkóstolnád.

 „Csípős mehet a gíroszba?” – „PERSZE!!!” Nem is érted, miért teszik fel egyáltalán neked ezt a kérdést. Ha az étlapokat nézed, a szemed automatikusan figyelmen kívül hagyja azokat a kajákat, ami mellett nincs feltüntetve, hogy „Vigyázat, csípős!”.

 Ha más készíti a lecsót, akkor aggódva lábatlankodsz körülötte, hogy elegendő erős paprika ment-e bele. Majd azzal nyugtatod magad, hogy te raksz hozzá külön. (Persze mások a te lecsódat nem bírják megenni, mert több erős paprikát raksz bele, mint sima tv paprikát.)

 Életed legszörnyűbb rémálma, hogy egyszer csak a gyomrod nem bírja tovább,  és az orvosok eltiltanak a csípős kajáktól. Minden másról előbb képes volnál lemondani, még a szexről is (na jó, nem).

 Sokszor még vaj és sajt sincs a hűtődben, de egy adag erőspista biztos. Meg savanyított erős paprika. Meg tabasco-szósz.

 Amikor valaki arról panaszkodik, hogy mennyire csípős az előtte lévő kaja, megkóstolod, és egyszerűen nem érted, hogy miről beszél, mert a csípősség épphogy birizgálja az ízlelőbimbóidat, de igazából semmi extra, sőt egy kis chili még jöhetne rá.

 Megfordult már a fejedben, hogy mi lenne, ha indulnál egy csípőskaja-evő bajnokságon. Mert az okés, hogy a sok edzetlen béna ott fulladozik vörös fejjel, de te tuti bírnád.

 Különbséget tudsz tenni csípős és csípős érzet között. A wasabi orrcsavaró ereje, ami aztán rögtön elmúlik, vagy a magyar erős paprika kínosan hosszú ideig tartó marása? Mindet ismered, és mindet imádod.

 Kedvenc rituáléd az erős paprikából levágni az első szeletet, majd megnyalni, hogy mennyire erős. Majd lamentálni, hogy mostanság a piacon egyszerűen képtelenség igazi erős paprikát kapni.

 Minden csípős étel elfogyasztását egy küzdelemnek, egy kihívásnak fogod fel, és mégsem mondanál le róla SOHA.