A fesztiválozás bizony kemény meló, még ha szabadság alatt is csinálja az ember. Annyira kemény, hogy simán bele lehet betegedni. Összeszedtük a 10 leggyakoribb testi és lelki poszt-fesztivál szimptómát.
Fesztiváldepresszió. A sátor összecsomagolása vagy az apartmanból való kiköltözés, de akár már az utolsó együttes fellépése is hozhat teljes összeomlást. Ilyenkor a fesztiválozó úgy érzi, rázuhant a valóság. A tünetek az első munkanapon az elviselhetetlenségig erősödhetnek.
Kórós fesztiválfeldobottság. A beteg a fesztivál után azt érzi, az egész élet egy hatalmas buli, minden szembejövőnek pacsit kell adni és ő az első sorok legnagyobb királya. Ez az eufória eltart pár napig, de legalább addig, míg az illető főnöke vagy élete párja be nem szól és le nem rántja őt a földre.
Poszt-fesztivál alkoholizmus. Vannak, akik annyira ráállnak a délelőtti fröccsökre, délutáni Aperol spritzekre, naplementés vodka-szódákra, buli indító pálinkázásokra, hogy nem hajlandók észrevenni a szürke hétköznapok igényelte józanságot. A kantinban fröccsöt rendelni az ebéd mellé persze ér, kérdés, hogy hányat.
Dallamtapadás. Előfordul, hogy a fesztiválból egy markáns dallam marad hátra, az viszont olyan erősen, hogy nem lehet elfelejteni. Dúdolás a WC-n, a villamoson, aztán loopolva bömböltetés a youtube-on. A kollégák meg megőrülnek.
Zajszennyezés. Ha valaki végig nagy legény volt és az első sorban üvöltötte, hogy hányszerelmetbírmégelarakpart, könnyen előfordulhat, hogy egy időre megsüketül. Illetve nem is, csak úgy érzi, mintha egy bögre alján csücsülne és oda szűrődnének be kívülről a világ zajai. Ez egyébként nem is olyan kellemetlen érzés, főleg a villamoson.
Fesztiválszerelem. Ott, akkor a pálinkás pultnál azt hittük, soha nem lesz vége. Szerelmes szám szólt, a lányon kevés ruha, a fiún is, fent csillagok, hát mi baj jöhetne? Most már minden élmény összetart, az egymásra találás nem is lehetne ennél sorsszerűbb, hiszen már a jegy megvételekor tudtuk, hogy valami, illetve valaki csak ránk vár! – NEM. BOCS.
Térjünk rá a komolyabb testi tünetekre. A fesztivál-retek illetve a fekete-láb-szindróma páldául gyakori nyári fesztiválok után, tünete például a levakarhatatlan mocsok a lábon. Sebaj, néhány hét áztatás és eltűnik.
Szájfertőzések. Nem, nem is feltétlenül ide bármiféle párosodást belekeverni, elég csak elgondolni, hol voltak azok a műanyag poharak előtte, elmosták-e jól a visszaváltható poharakat, vagy melyik haverod ivott bele a piádba. Fincsi.
Hátfájás. Biztosan vannak páran, akik a fesztivál alatt is saját ágyukban vagy kényelmes hotelszobákban alszanak, de tapasztalatunk szerint ez a ritkább. Gyakoribb a tömegszálláson nyomorgás – mert persze soha nem foglal az ember időben szállást – vagy a sátrazás. Ó, hazatérve milyen jó végre a saját matracon aludni!
A FESZTIVÁLBETEGSÉG. Csodás légúti tünetegyüttes hőemelkedéssel, torokfájással, levertséggel és bedugult orral kísérve. Arra számítottál, hogy vidáman és új élményekkel telve kezded a következő hetet? Felejtsd el, nálad nyúzottabb és zaklatottabb munkaerő nem is lesz még pár napig.