Már ott van a nyelvünk hegyén, de aztán csak nincs rá szó: íme 10 dolog, ami legyen bár páratlan színes és kifejező a magyar nyelv, mégis hiányzik a szótárunkból.

L’esprit de l’escalier: ez a kifejezés a túl későn érkező frappáns visszavágásra utal, ami általában az inzultust követő órákban, a kádban, vagy a villamoson szokott eszünkbe jutni. Beszólt valaki az új legszebb táskádra, és lenyelted a jabazmeget, de nem tudtál semmi támadhatatlannal visszaütni? Este, amikor újrajátszod magadban, biztos be fog ugrani a tökéletes válasz! Kétségbeejtően későn. Nos, a franciák ahelyett, hogy ezt három sorban elmagyaráznák, annyit mondanak, na és akkor ott volt egy l’esprit d’escalierem – hát nem egyszerűbb?

Sgiomlaireachd: a skótok annyira rossz néven veszik, ha valaki kajálás közben zavarja meg őket, hogy saját szavuk van rá, tehát ha legközelebb az ebédszünetben valaki odasomfordál hozzád egy elképesztően fontos tennivalóval, Avon-katalógussal vagy Őrtoronnyal, csak kiálts rá; hagyj békén, te kis sgiomlaireachd! Ha nem is érti, legalább megijed.

Tsukare-mara: na és vajon kik adnak nevet az iszonyatos másnaposságtól és szörnyű fáradtságtól spontán felálló farkuknak? Jóhogy a japánok! Már nagyon várjuk, hogy belefűzhessük egy beszélgetésbe ezt a tudást!

Tartle: újabb szó a szociálisan kifinomult skótoktól arra a pánikra, amikor be akarsz mutatni egymásnak két embert, de nem jut eszedbe a nevük.

Myötähäpeä: ld. még Megasztár selejtezők. Amikor te érzed magad rosszul mások megszégyenülése miatt. Vagy ha voltál már külső szemlélődő szülők és párok első barátkozó ebédjén, akkor is pontosan tudod, miről beszélünk.

Jayus: az indonézoknál is annyira virágozhat a stand-up kultúra, mint nálunk. Van egy külön szavuk arra, hogy ha egy gyengécske viccet annyira rosszul mondanak el, hogy muszáj nevetned.

Pochemuchka: az oroszoknál nem veszik jó néven, ha valaki túl sokat kérdez és mindenbe beleüti az orrát, legalábbis kitaláltak egy külön kifejezést az ilyen alakok körülírására.

Gigil: végre, végre! Annak az érzésnek is van szava -a Fülöp-szigeteken-, amikor valami annyira cukit látsz, hogy nem bírsz magaddal. Kisbabák, kiskutyák gyöngyörgetésére vágyakozás, nyüszítéssel = gigil.

Pesamenteiro: sokat elárul a portugálokról, hogy van egy szavuk arra az emberre, aki csak a kaja miatt megy el egy temetésre. Sajnáljuk portugálok, ez elég béna.

Shemomedjamo: mi csak azt a szót használnánk erre, hogy “életünk”, de az örmények ezzel a kifejezéssel határozzák meg azt a mind testet és tudatot igénybe vevő állapotot, amikor már tele vagy, de annyira finom a fogás, hogy eszel tovább.