“Az megvan, amikor a Rozi öccse tavalyelőtt Hegyalján…” – Vannak sztorik, amik minden évben legalább egyszer előkerülnek, ha fesztiválról van szó, és már senki sem tudja, kivel történtek meg. Veled? A haveroddal? A barátod barátjával? Tulajdonképpen mindegy is!

 “Belehányt a saját sátrába, érted??” A srác, aki reggel felkelve kicipzározta a sátrat, és hányt egy hatalmasat. Csak később eszmélt rá, hogy valójában annyira részeg volt, hogy be sem tudott mászni éjjel, így a saját sátrába hányt bele.

 Pult vagy törlet. Az a pia, amit régen a Szigeten a punkok ittak: a pultos feltörölte a kifolyt ragacsos alkohol-masszát a pultról, és belefacsarta egy rövides pohárba. Fujj.
 Életre szóló szerelmek, amik a fesztiválokon köttettek. Sokunk számára lehetetlen elképzelni, hogy itt valódi szerelmek szövődhetnek, de mi TÉNYLEG ismerünk olyat, akiknek ez sikerült.
 Emberek, akik még a fesztivál előtt jóval elástak egy csomó piát a földbe, hogy aztán odaállítva a sátrukat rájuk köszöntsön a Kánaán.

 Emberek, akik átúsztak-másztak a Dunán a Szigetre, és nem kapták el őket. “Jövőre mi is kipróbáljuk!”
 Legendák arról, milyen oldószerekkel lehet sértetlenül leszedni az aktuális karszalagot a délután távozó családosokról.
 “És arra ébredt bakker, hogy nincs felette a sátor!” Megvan a sztori a srácról, aki annyira részeg volt, hogy fel sem ébredt arra, hogy ellopták felőle a sátrat?
 Titkos jelszavak, amikkel be lehet jutni egy VIP-be, ami minimum egyenlő a mennyországgal, ingyenpiával és kajával.

 “Az megvan, amikor a srác a ToiToiban lehúzta a gatyáját, és a farzsebéből kicsúszott az iPhone-ja, egyenesen a szar kellős közepébe?”
 És persze a klasszikus ToiToi sztori, amikor valakinek a kollégájára a haverjai ráborították a WC-t, míg ő benne volt.