Azt hinnénk, az utcán való közlekedés kaotikus és véletlenszerű jelenségek sorozata. Pedig nem az! Számos törvényszerűséget nap mint nap mi magunk is megtapasztalhatunk.

 Ha hárman haladnak az utcán, akkor tuti pont egyszerre érnek egymás mellé.

 Minél nehezebben kikerülhető valaki a derékszélesség/járdaszélesség aránypárja miatt, annál lassabban halad.

 Minél gyorsabban haladsz kerékpárral, annál nagyobb az esélye, hogy pirosat kapsz.

 A magassarkús csaj tuti akkor botlik el előtted, amikor épp közel érsz, hogy kikerüljed.

 Az n-nel haladó néni n×10-re gyorsul fel, ha látótávolságba ér a busz.

 Ha egy nagyobb tömeg lép a zebrára x pillanatban, amikor zöldre vált a lámpa, a legelső sorban álló ember az, aki elmélázik, és x+3 pillanatban lép le a járdáról.

 Ha két szembejövő ember ki akarja kerülni egymást, akkor először mindketten egy irányba lépnek, majd előzékenyen mindketten a másik irányba ugranak el, majd megint visszaugranak az előző oldalra (ún. tangózás).

 Minél nagyobb a kamaszfiúk lazasági faktora, annál kisebb szélességű közterületet választanak ki a gyülekezésre, így nem fér el tőlük senki.

 A megelőzhetetlen gyalogos-szindróma: aki, amikor utolérjük és megközelítjük, olyan tempóra vált, mint mi.

 Minél nagyobb a zebra felé közelítő autó mérete, annál kisebb a valószínűségi faktora, hogy meg fog állni (ún. habonyozás).