Ez a poszt már csak a késő őszt idéző bicskanyitogató időjárás miatt is aktuális. De persze hiába lóg az eső lába minden nap, tegye fel a kezét, aki nem felejtette otthon az ernyőjét az utóbbi napokban legalább egyszer!
Fejfájás gyógyszer. Mindig van, csak akkor nincs, amikor kell. A „Van véletlenül valami fájdalomcsillapítód?” kérdésre diadalittasan válaszolunk igennel, majd pár perc turkálás után kénytelenek vagyunk bevallani, hogy MINDIG van, csak most épp a másik táskában maradt…
Ugyanez van a smink-cuccokkal. Bár ezek alapértelmezettek egy női táskában, a sok cucc miatt akkor ÉPP kipakoltuk őket, amikor egy nem várt esemény miatt pont ki kellene csípni magunkat.
Esernyő. Vagy otthon felejtettük, vagy a kávézóban út közben, esetleg a munkahelyről indultunk haza nélküle, de az tuti, hogy ebben az esetben hatalmas zivatar közeleg. Előtte persze napokig hordoztuk felkészülten.
Befizetendő csekkek. Valamiért ezek a kis papírok makacsul tartják magukat a konyhaasztalon és egyáltalán nem igyekeznek, hogy a táskánkban a postára jussanak.
DM kártya/Rossmann kártya/törzsvásárlói kártya/SuperShop kártya. A túlterhelt pénztárca miatt általában épp akkor nincsenek nálunk, amikor pontokat gyűjthetnénk vele vagy kedvezményt kapnánk. Sebaj, ha már ott vagyunk kifizetjük, persze, majd máskor.
Telefontöltő. Amíg el nem jön az Egységes Töltők Tökéletes Világa, addig a telefontöltő igazi kincs, főleg hogy az okostelefonok intenzív használat mellett nap végére sokszor lemerülnek. Legalábbis a mi telefonjaink, a mi használatunk mellett:) Alapszabály: a társaságban, ahol vagy, mindenféle töltő van, csak olyan nincs, amilyen neked kellene. (Köszönjük iPhone, hogy az új telefonnak már más a töltője.)
A kis papír, amire felírtad, mit kell venned a boltban. És látod magad előtt, ahogy fekszik a konyhapulton, rajta minden tudnivaló, szinte azt is látod, mi van rá írva. De azért mégsem.
A recept, amit ki kell váltanod. De ez a gyógyszertárban jut eszedbe, mikor sorra kerültél.
A fülhallgató. Miért, miért, miért?
Névjegykártya. Na ezt tényleg nem értjük. Vagy csak nálunk nincs soha akkor, amikor szökőévente egyszer kellene? Az a meggyötört darab a táska alján meg ugye minden, csak nem szalonképes.