Hogyan lehet 2-3 órában jól megragadni azt a témát, ami a modernkori emberiség egyik legnagyobb közös traumája, és amit vaskos történelmi és szépirodalmi könyvek garmadái igyekeznek feldolgozni immár 70 éve? Vendégszerzőnk írása következik.

A II. világháború örök hálás témája a filmiparnak, nehéz is kiválasztani a legjobb tízet. Úgy döntöttem, válogatásom során az első szempont a történeti hűség lesz, ha ez nem teljesül, akkor egy adott szituáció lélektanát legjobban bemutató filmet fogom választani, melyből következtetni lehet a hasonló csaták lefolyására. Fontos még, hogy egy egyedi, esetleg nem annyira közismert szegmenst is megismerhessünk belőle. A nagyon gagyi mesék most nem rúgnak labdába, így dacára a filmtörténet leghitelesebb és leggrandiózusabb partraszállási jelenetének, nem kerülhet be a Ryan közlegény, és bármennyire is viccesek, Kelly-ék is kimaradnak.

A halál ötven órája

Az 1965-ös film vitathatatlanul a legnagyobb klasszikus, Henry Fondával, Telly Savalas-szal és Charles Bronsonnal, amely a németek 1944-es ardenneki ellentámadását és annak kudarcba fulladását örökíti meg. A negatív főszereplő Hessler ezredes, aki a német harckocsi-dandárt vezeti, és habár tudja, hogy nem nyerhetik meg a háborút, keményen harcol a harmadik birodalomért. Ez az idézet magáért beszél:

“- Mielőtt elmegy, mutathatok valamit?

– Mi az?

– Egy csokoládétorta.

– És?

– Egy amerikai közkatonánál találtuk. Még friss. Ha megnézi a csomagolást, maga is láthatja, hogy Bostonból érkezett.

– Na és?

– Tábornok, tudja, mit jelent ez? Az Amerikaiaknak elég gépük és üzemanyaguk van hogy tortákat fuvarozzanak át az Atlanti-Óceánon. Nem ismerik a vereséget. Itt a lehetőség, hogy megtörjük a harci szellemet, hogy ne legyen kedvük harcolni. Ezért kell megengednie, hogy porig romboljam Ambleve-et.”

Sztálingrád

A németek első megrendítő veresége Sztálingrádban történt 1942-43-ban. A teljes német 6. hadsereg pusztult el itt, körülbelül 850 000 ember. Ennek az embertelen csatának állít emléket német szemszögből ez a film. Ahogy a valóságban nem volt, itt sincs happy end.

A tengeralattjáró

Az atlanti csatában résztvevő, német tengeralattjárósok tipizált sorsát és életét bemutató 1981-es alkotás németes alapossággal készült. Egy életnagyságban megépített tengeralattjáró belsőben forgatták le igen élethűen azt a sok rettegést és szenvedést, amit az akkori U-boot-ok legénységeinek át kellett élniük. A statisztikák szerint a háború alatt a német tengeralattjárósok 70%-a meghalt, a maradék 30%-a egyszerűen megőrült a sok félelemtől, a kosztól és a tetvektől.

Ellenség a kapuknál

Ismét Sztálingrád egy másik aspektusból. Ha a németek rettegést keltettek a zsidók, komisszárok és hadifoglyok válogatás nélküli legyilkolásával, akkor kemény válasz volt szovjet részről a nagyszámú orvlövész egységek bevetése. Az ő világukban játszódik ez a történet, aminek annyi konkrét történelmi alapja van, hogy valóban létezett egy Vaszilij Zajcev nevű szovjet mesterlövész, akinek 242 igazolt halálos találata volt. Az akkori propaganda komoly legendát talált ki róla és egy német mesterlövészről, akivel 4 napig párbajoztak egymással. Az ostoba szerelmi szálat leszámítva, ez a párbaj a film cselekménye, Jude Law és Joseph Fiennes főszereplésével.

A híd túl messze van

A Market Garden hadművelet egy merész terv volt Montgomery-től a háború mielőbbi lezárására. Utólag kiderült, hogy rosszul mérték fel a Hollandiában állomásozó német egységek számát és erejét, rosszul választották meg a felszereléseket, és ha mindez nem lenne elég, még a leszállási és ugrási zónákat is túl messze jelölték ki. A cím egy kicsit cinikus, az egyik, a hadműveletet nem támogató tiszt (volt ilyen jópár a valóságban) szájából hangzik el a kudarcba fulladt akció után. Az 1977-es film Sean Connery és Michael Caine főszereplésével készült.

Híd a Kwai folyón

Ez az 1957-es alkotás nem tipikus háborús film, de a csendes-óceáni hadszíntér jellemző vonása volt az, ahogyan a japán megszállók bántak a hadifoglyokkal és a megszállt területen élőkkel. Hírhedt volt kegyetlenségük, és ahogyan rabszolgaként dolgoztattak mindenkit. Ez ellen a bánásmód ellen kezd Nicholson ezredes olyan lélektani harcba, amelyet végül megnyer ugyan, de addigra teljesen elfelejti, hogy háború van, és hogy nem is olyan jó ötlet stratégiai fontosságú hidat építeni az ellenségnek.

A zongorista

Ha egy holokausztot feldolgozó filmet kell mondani a számtalan alkotás közül, akkor legyen ez. Minden pátoszt nélkülöz, csak a meghurcolt emberekről szól, és ennek az egész gondolkodásmódnak az abszurditásáról, az ostobaságnak való kiszolgáltatottságról. A zene, valamint Adrien Brody játéka mellett sem szabad szó nélkül elmennünk! Polanski 2002-es filmje 3 Oscar-díjat tudhat magáénak.

Az elit alakulat

Ez a 10 részes HBO-s minisorozat szerintem a nyugati frontot legjobban bemutató alkotás. A 101-es légi szállítású hadosztály történetét követve jutunk el a D-naptól a győzelemig. Külön jót tesz neki, hogy minden egyes részt más rendezett. Pont elég melankólia, pont elég romantika, pont elég gyilkolás és pont elég izgalmas helyszínek. A sorozat egyik ragyogó húzása, hogy a részek elején vagy végén azok a valóságos túlélők mondanak pár szót, akikről a filmes karaktereket másolták.

“- Nagypapa, te hős voltál a háborúban?

– Nem, – válaszolta a nagypapa – de hősök közt szolgáltam.”

A dicsőség zászlaja / Levelek Ivo Dzsimáról

Az amerikai hadsereg – az atombomba ledobása előtt – egyik japán kézen lévő szigetet próbálta elfoglalni a másik után, ám ez egyáltalán nem volt könnyű feladat. Minden egyes művelet jelentős emberáldozatot követelt, méterről méterre kellett megküzdeni a területekért. Ez a két film ugyanazt a csatát ugyanannak a Clint Eastwoodnak a szemüvegén keresztül mutatja be amerikai, illetve japán szemszögből. Felvonultat minden jellegzetességet és fordulatos elemet, ami ezekben az ütközetekben történt a két oldalon.

 Pearl Harbor – égi háború

A határeset határesetének a határesete hogy végül, hosszas vívódás után betettem ezt a giccset. Mégis úgy érzem, jól átadja, hogy mennyire hihetetlen, elképzelhetetlen dolog volt akkoriban, hogy megtámadták az Egyesült Államokat. Persze egy szerelmi dráma azért így is becsúszott a történetbe…

Köszönjük a szuper posztot Gabor Waclawnak! 🙂