Ha az a típus vagy, aki egyenletesen beosztja a feladatait, szépen halad mindennel és sosem esik pánikba, akkor számodra nincs itt semmi látnivaló! A többiek maradhatnak.

Minden feladat megérkezésekor megfogadod, hogy ezúttal nem hagyod az utolsó pillanatra, be fogod osztani az idődet, felkészülsz, és a határidő előtt egy kicsivel küldöd el.

…aztán valahogy sose így történik. Tegye fel a kezét, aki küldött már leadandót a határidő előtt 2 nappal? Senki? Gondoltuk!

Még a pisilést is képes vagy halogatni. Ami nagyon nagy butaság! (Na ki az aki megfeszített izmokkal írja ezt a posztot?)

Meg kellene valamit csinálnod délig, kb. 2 órányi munka, és fél 11 van? Semmi gond, kezdj bele valami egészen másba! Pl. nézegesd általános iskolás osztálytársaid Facebook-profilját, szundíts egyet vagy olvasgass bulvármagazinokat. Ugyanígy: vizsgaidőszakban, a legnagyobb hajtás közepén támad kedved TAKARÍTANI (vagy sorozatot nézni)? Nagyon jól ismerjük az érzést.

Aztán ott van a hurráoptimista szakasz, amikor még úgy gondolod, te vagy nyeregben, és nem a tennivaló: „na ezt most nagyon jól megcsinálom, hiszen rengeteg idő van rá”, „a világ összes ideje rendelkezésre áll, menni fog mint a karikacsapás!”.

És a hurráoptimistát éppen csak egy hajszál választja el a keserű felismeréstől: késésben vagy! Már megint addig halogattad a nekikezdést, hogy esélyed sincs időben befejezni.

„Jó, most már tényleg nekilátok, csak előtte főzök egy kávét / leviszem a szemetet / elolvasok egy cikket / várok 5 percet, mert akkor lesz egész óra, és olyankor köztudottan sokkal jobb nekikezdeni valaminek. Új óra, új lehetőségek!”

De egy igazi halogatóra a határidő sürgető közelsége doppingszerként hat: szárnyalnak a gondolataid, tombol a munkakedv, és gyakorlatilag órák alatt elvégzed iszonyú töménységben azt a munkát, amit hetek óta próbálsz kínkeservesen elkerülni.

Még érzed is, hogy jól sikerült, hát, ha még egy kis haladékot kaptál volna! Persze ez a 22-es csapdája, mert ha több időd lett volna, akkor még mindig nem álltál volna neki.

És végül újra és újra megfogadod: legközelebb időben nekilátsz és sokkal ügyesebb leszel majd! Hát persze.