Organikus kávézók, cuki boltok és gyerekek és a főváros legtöbb egy négyzetméterre jutó kutyaszara. Újlipótváros, mi így szeretünk!

Ha hétköznap nap közben nem férsz el az utcán az andalgó családoktól (apuka-anyuka included) akkor valószínű, hogy valamerre a Pozsonyi utca fele sétálsz.

Ha a kávézóban a kávé organikus, a gyerekek száma felnőttek/2, egyik se sír, mindegyik divatos és az anyukák előtt Apple laptop van: üdv a tizenháromban.

Ha olyan komoly kérdésekről kell döntened, mint hogy a Paniniben vagy a Briósban edd meg a reggeli bageledet, és ebben a dilemmában körülötted mindenki rendelkezik megfelelő mennyiségű proval és kontrával. És az megvolt, amikor a Paninit bezáratta az adóhivatal? Bizony, fekete napok voltak.

Ha egyszerre jön veled szembe Fenyő Miklós, biciklizik el melletted Hajós András
és kortyol bele a kávéjába Nagy Ervin.

Ha nap közben alig tudod eldönteni, hol egyél levest (pho, naná) vagy igyál kávét, este 9-kor viszont ZÁRVA feliratok előtt téblábolva nézed, ahogy az utcán a leveleket fújja a szél.

Ha körülötted mindenki pontosan tisztában van a pillanatnyi lakásárakkal és ez a kedvenc témája. A Bauhaus pedig a kedvenc szava. Csak akkor kezdj bele, ha valóban van fél órád.

Ha a kutyáknál csak a kutyaszar több az utcák aszfaltján.

Ha a lakók nem, vagy csak nehezen hajlandóak elhagyni a kerület határait és lakóhelyüket identitásként kezelik. Budapest egy falu? Újlipót, na az egy falu.

Ha már rég sunyin a szőnyeg alá söpörted a Westend-el kapcsolatos előítéleteidet és hálát adsz az égnek, hogy mackónadrágban is elmehetsz este 8-kor öblítőt venni.

Ha az utcákon neon Nike futószettben közlekedő kütyükkel felszerelt emberek ügetnek a Margit sziget felé fényes nappal, munkaidőban.

Köszönjük az NTV1 magazin segítségét a cikk elkészültében!