A laktózérzékenységben nem az a legrosszabb, hogy folyton résen kell lenned, amikor kaját választasz. Hanem a lelkesítő és támogató kommentek.
„De BIZTOS, hogy a tejre vagy allergiás?” – Ja nem, hasraütésre választottunk egy ételt a gasztroenterológussal, azt mondta, ennyi jár a pénzemért…
„Kisfiam, csináltam laktózmentes ebédet készítettem, hogy te is tudjál belőle enni. Csak egy kis sovány tejfölt tettem bele, hogy mégiscsak legyen valami kis íze…” – Köszi, anyu!
„Akkor… ugye nem ehetsz gabonát?” – Ööö, te biztos arra a másik furi nevűre gondolsz 😀
„Ha én nem tudnék sajtot vagy tejfölt enni, meghalnék!” – Megértem az indulatodat, én is a halál peremén billegek, szerintem már nem sokáig húzom trappista nélkül.
„Szerintem sportolnod kéne, attól elmúlna.” – Ja tényleg! Akkor az a heti 3 alkalom, amit csinálok, biztos nem számít sportnak…
„De hát a laktózmentes tej nem is igazi!” – Igen, egy nagy Patyomkin-falu az életem.
„És hogy eszel akkor túró rudit / cheesecake-et / tejberizst?” – Sírva.
„A nagynénémnek is ilyenje van, és ő a LactoMagic BioDiamond 2000© port használja, igaz, hogy 10 000 forint/tasak, de szerintem neked is mindenképpen ki kéne próbálnod!” – Kösz a tippet! Ugye az, hogy ezek a fura nevű cuccok még nem bizonyított csodaszerek, az csak a gyógyszerlobbi aljas aknamunkájának köszönhető?
„Csak bekapsz valami gyógyszert, és mehet a zaba, nem?” – Iiiiiigen, a rendszeres gyógyszerevés az mindig tuti megoldásnak tűnik 😀 Ja, nem!
„Te is bedőltél ennek a divatnak?” – Lebuktattál! Igen, a gluténérzékenység az túl divatjamúlt, a vegánság pedig nem megy a ruhatáramhoz, úgyhogy ezt választottam. Jövőre valami még formabontóbbra fogok átváltani, ígérem!
Még több egészség hír itt!