Ahány ház, annyi szokás, avagy mindenki másképp csinálja, és persze mindenkinek az anyukája tudja a legjobban! Semmi nem kelt olyan szenvedélyes, parázs vitákat bármely random beszélgetésben, mint az alábbi nagy gasztrofilozófiai kérdések.

 A palacsintatésztába kell-e ásványvíz/szóda, kell-e bele tej, és ha igen, milyen arányban? No és kisütéshez megkenjük a serpenyőt olajjal, vagy elég a tésztában lévő olaj hozzá? Fel kell-e dobni, és milyen ősi sámánrigmust kell hozzá mormolni?

 Ehetjük-e a lekváros kenyeret sajttal, vagy az fúj, undorítóóó? És mi a helyzet a hús-gyümölcs párosítással, ami sokak szerint a gasztronómia megcsúfolása?

 A túrós tészta szalonnával vagy cukorral az igazi? Vagy esetleg szalonnával ÉS cukorral?

 A káposztás tésztát sóval-borssal vagy cukorral esszük? És ha már cukor, van aki a kristálycukorra, míg mások a porcukorra esküsznek! Mi az igazság?

 A rántotta legyen kicsit szottyos vagy szárazabban, lepirítva jó?

 Kapros vagy nem kapros a jó tökfőzelék? És paprikás rántással vagy habarva?

 A téma, ami parttalan vitákhoz vezet, főleg, ha egy bajai és egy szegedi is van a társaságban: vétek-e passzírozni a halászlét? No és a Nagy Gyufatészta Kérdés?

 Pálinkát hűtve vagy szobahőmérsékleten kell fogyasztani?

 Kell-e krumpli a babfőzelékbe? Vagy onnan már jogosulatlanná válik a matéria a „bab” előtagra?

 Mik a tökéletes lecsó alapanyagai? Mekkora az ideális paradicsom- vagy paprikakocka? Rizzsel, tojással vagy csak kenyérrel a legfinomabb? Szottyosan vagy roppanósan, esetleg is-is, két fázisban elkészítve?