A tavasszal friss könyveket is elénk fújt a szél, és mi nem sajnáltuk az időt elolvasni őket. Egy pokróc, egy fa árnyéka, vagy egy karosszék a teraszon, és indulhat az utazás! Kormos Lili vendégposztja.

D. Salinger – Rozsban a fogó (Európa Könyvkiadó)

Az első hellyel egy picit csaltam, hiszen a Rozsban a fogó nem más, mint a Zabhegyező újra fordított változata. Már önmagában a cím megváltoztatása óriási vitákat generált sőt, sokak szerint a nyelvileg felfrissített változat semmivel sem lett jobb a réginél, de ez mit sem változtat azon, hogy Holden Caulfield történetét időről időre újra el kell olvasni. Tavasszal úgyis annyi mindent tervez az ember, pont alkalmas idő Salinger kultkönyvével emlékeztetni magunkat arra, milyen volt kamasznak lenni, és abban bízni, hogy mi majd másmilyen felnőttek leszünk, mint azok, akiket ismerünk.

Kemény Zsófi – Nyílt láng használata / Dékány Dávid – Darwin Motel (Libri kiadó)

Závada Peti Ahol megszakad című kötetének megjelenése után egymás után bukkantak fel a fiatal, kortárs költők kötetei a könyvesboltok polcain. Jött Simon Marci, Piont István, Sirokai Mátyás és most itt van két elsőkötetes szerző: az eddig főleg slammerkedéséről ismert Kemény Zsófi, és Dékány Dávid is. A Nyílt láng használata mindenkinek javallott, aki a giccset nem bírja, de vágyik valami fura grimaszba fulladó romantikára, a Darwin Motel pedig a maga sötétségével, feszültségével együtt is eléri, hogy újra, és újra el akard olvasni a vendégkönyvbe írt verseket. Ja, és tudjátok mi a jó abban, ha felnőtt fejjel, az iskola padon kívül újra olvastok verseket? Már senki nem fog azzal piszkálni benneteket, hogy szerintetek mire gondolt a költő…Csak az a fontos, hogy ti mire gondoltok.

Jonathan Franzen – Diszkomfortzóna (Európa Könyvkiadó)

Jonathan Franzen a kortárs amerikai irodalom legnagyobb sztárja, aki még azt is megengedhette magának, hogy nemet mondjon Oprah Winfrey meghívására, és ne menjen el a talkshowk nagyasszonyának könyvklubjába (mondván az ő könyveit ne az Oprah Show-n szocializálódó háziasszonyok olvassák). Ez másnak az „életébe” kerülhetett volna, Franzent azonban újra meghívták, és másodjára már elvállalta a szereplést. A Diszkomfortzóna egy esszékötet, és bár a könyv nem egy direkt életrajz, mégis egyfajta felnövés történet, amin keresztül talán többet megtudhatunk a XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégéről (bizony lehet menni dedikáltatni) 🙂

Péterfy Gergely – Kitömött barbár (Pesti Kalligram)

Ha valaki azt mondja, hogy olvassak el egy regényt Kazinczy Ferenc életéről, biztosan udvariasan megköszöntem volna az irántam való jóindulatát, és visszautasítottam volna az ajánlatot. De, ha valaki azt mondja, hogy olvassak el regényt, amit a szerző tíz éven keresztül írt, ami egy író feleség visszaemlékezése, ami bemutatja egy olyan ember történetét, akit nem fogadott be egyik közeg sem igazán, amiben ráadásul minden mesterkéltség nélkül érvényesül a 18. század nyelvezete…Akkor azt a könyvet semmi sem menti meg attól, hogy elolvassam. És ezt ajánlom nektek is!

Karafiáth Orsolya – Él (Scolar kiadó)

Az Élt értse mindenki úgy, ahogy akarja, olvasás közben úgyis eszébe fog jutni ez is, az is. Néha majd megvágja magát vele, de addig is, ameddig úgy érzi, hogy fáj, tudja, hogy van némi köze az élethez. Ebben a verseskötetben az a legjobb, hogy felismerhetően, tökéletesen Karafiáthos, és mégis valami higgadtabb, vagy kockáztassuk meg, bölcsebb az eddigiekhez képest. Nem az az egy szuszra elolvasós, mert annál nagyobb hatással van az ember lelkére, de az a könyv, amit később is jó lesz levenni a polcról.

Etgar Keret – Boldog boldogultak (Libri kiadó)

Mivel a Csuklónyiszálók című filmért egyenesen rajongok, mikor először hallottam Etgar Keret könyvéről, valahol a lelkem mélyén éreztem, hogy ez egy szép barátság kezdete lehet. Mi lenne, ha mindazok, akik önkezükkel vetettek véget az életüknek, haláluk után egy bizarr nagyvárosban landolnának, ahol onnantól kezdve úgy kell létezniük az örökkévalóságig, hogy magukon viselik szuicid döntésük nyomát, vagy nyomait? Ezt a lehetőséget boncolgatja Keret a kisregényében Háim történetén keresztül. Kicsit morbid, kicsit bizarr, de ha valaki hozzám hasonlóan szeret adni valamit a lelke sötétebb oldalának is, akkor kedvelni fogja az izraeli szerző könyvét.

Jessie Burton – A babaház úrnője

Amszterdam, 17.század. Egy sor ma is fontos kérdés, olyan tabuk, amiknek még most sem szívesen megyünk nekik, akkoriban pedig gondolni sem igen illett rájuk. Alapvetően egy nagyon klisés történet is lehetne, hisz egy jónevű, de szegény család lánya férjhez menni kényszerül, ilyet pedig már láttunk, olvastunk ezerszer, de Burton könyve mégsem ezeknek a kiszámítható folytatása. Bemutatja, hogy a dolgok nem csupán feketék és fehérek, hogy az emberek ritkán szentek, vagy megáltalkodottan gonoszak, és mégsem válik túlontúl súlyos, nehéz olvasmánnyá.

Hercsel Adél – AnyuKaland (Atheneaum)

Mindenki eljut oda, hogy a barátnői egymás után kötnek házasságot, vállalnak gyereket – vagy ő maga teszi ugyanezt. Ezzel párhuzamosan megjelennek körülöttük az önjelölt szakértők, akik tele vannak tanácsokkal arra nézvést, ki hogyan legyen jó anya. Hogyan hozzák-vigyék a babájukat, mit adjanak nekik enni, járjanak edzeni vagy ne a terhességük alatt, és egyáltalán…Anyasági szakértőkből jobban állunk, mint magyar futball önjelölt megváltóiból. Adél könyve május vége felé érkezik, és a mintaanyáktól sújtott kezdő kismamáknak nyújthat segítséget. Leendő szülők életmentő könyve lehet, mert őszintén, és jó humorral mutatja be, hogy ebben a társasjátékban az első körben bizony mindenki bénázik.

Erik Axl Sund – Tisztulás (Libri kiadó)

Hosszú hosszú időn át csak távolról figyeltem azt a rajongást, ami a skandináv krimiket övezte, és bár még mindig nem vagyok a műfaj hatalmas rajongója, a Victoria Bergman trilógiának kb. öt oldal kellett hozzá, hogy teljesen magával ragadjon. Ez az a fajta tökéletesen megkomponált krimi/thriller, ahol minden tizenötödik oldalon újragondolod,hogy ki is lehet a gyilkos, és hogy hova fog kifutni ez a történet. Mikor tavaly ősszel rájöttem, hogy a harmadik részre még néhány hónapot várni kell, bánta  a sietséget, de egyszerűen tényleg letehetetlen könyvekről van szó. Rajongóknak, és kezdő krimikedvelőknek jó hír: napokon belül teljes lesz a sorozat, lehet izgulni.

Szabó T. Anna – Senki madara (Magvető Kiadó)

A végére még egy kis líra. Szerelem, versek, és csodálatos illusztrációk. Kell még más?