Milyen pozitív hatásai vannak a babázásnak a kisgyerekek fejlődésére? A baba-gondozás segítheti az érzelmi kötődést, a kommunikációs készségeket, a finommotoros fejlődést és a szociális interakciókat.

A babázás már “ősidők” óta a gyerekek kedvenc játéka. Nincs olyan generáció, akik ne gondoztak volna valamilyen formájú játékbabát, ne dédelgették volna, és ne játszották volna el, hogy ők maguk is anyukák és apukák. A gyerekek kreativitását, és másokról való gondoskodás iránti vágyukat is mutatja, hogy az évtizedek során, mennyi mindenből lett játékbaba – gondoljunk csak a kukorica csuhéból készült hajasbabára, vagy a plüssállatokra, de nem ritkán, az élő állatok (kiscica, tyúk…) is sorra kerültek babázás címszó alatt. Ma már azonban – például a gyönyörű Little Dutch babáknak köszönhetően, amely legfőbb célkitűzése, hogy olyan játékokat teremtsen, amikkel a gyerekek örömmel játszanaka és biztonságban kiélhetik ezen irányú vágyaikat – nem kell ilyen eszközökhöz folyamodnia a gyerekeknek.

1.    Szereptanulás

A szereptanulás a babázás elsődleges előnye. A szereptanulásnak nagyon fontos szerepe lesz később, amikor a gyerekek már felnőtt. Ahhoz, hogy a gyerekekből később felelősségteljes anya, vagy apa legyen, az itt, a babázás során kezdődik. A gyerekek ugyanis nem elméletből tanulnak (vagyis nem úgy, hogy például elmagyarázzák nekik, hogy hogyan kell egy babát ringatni) hanem példamutatásból.

2.    Szociális készségek fejlesztése:

A babázás segít a kisgyermekeknek fejleszteni a szociális készségeket. A gyerekek megtanulnak együttműködni, megosztani, figyelni másokra és kommunikálni a babákkal. Ez erősíti a szociális interakciókat és segít az empátia és az együttérzés kialakításában, ami nagyon fontos lesz később, az óvodai, iskolai környezetben, hogy a gyermek könnyebben tudjon beilleszkedni.

3.    Érzelmi fejlődés

Az érzelmi intelligencia fejlesztésére is nagy hatással van a babázás, ugyanis ez lehetőséget ad a kisgyermekeknek az érzelmi kifejezésre és a tapasztalatszerzésre. A gyerekek olyan helyzeteket élhetnek át a játék során, amelyek tükrözik a valós életet, és lehetőséget kapnak az érzelmi reakciók megértésére és megélésére.

4.    Életesemények feldolgozása

A babázás során a gyerekek azokat a szituációkat képzelik el, vagy játsszák újra, amelyek velük történtek a nap folyamán, vagy egy fontosabb életeseményre utalnak vissza, mint például a kistestvér születése, de az is előfordulhat, hogy a gyermek nagyot esett nap közben, vagy valamilyen fizikai sérülés érte, és ezt elmeséli babájának, vagy azt játssza, hogy a baba ugyanúgy megsérült mint ő. Ez segít neki abban, hogy az események által okozott feszültséget levezesse, és ezáltal ezek ne nyomasszák őt.

5.    Segít kezelni a féltékenységet

Amikor kisbaba születik a családban, és az addig egyedüli gyermekként összes figyelmet megkapó immár nagytestvér azt tapasztalja, hogy anyukája figyelme már megosztott, nem mindig csak ő kapja a puszikat és öleléseket, sokszor nem értheti, hogy mi történik körülötte, főleg ha a gyerekek között kicsi a korkülönbség. Ebben is segíthet, ha a szülők, amellett hogy elmagyarázzák a nagytesónak, hogy anyának már két gyereket kell szeretni, bevonják őt az új feladatokba, mint például a tesó lefektetése (ilyenkor a gyermek is hozhatja saját kisbabáját, és leteheti a kiságyba) vagy megetetése, pelenkázása. A kisgyerek mindent amit anyjától lát leutánozhat saját babájával.

6.    Nyelvi fejlődés

A babázás során a gyerekek beszélgethetnek a babákkal, szerep játékokat játszhatnak velük, és különböző szituációkat modellezhetnek, és közben mindent megbeszélhetnek velük.  Ez segít a nyelvi kifejezőkészség, a szókincs és a kommunikációs készségek fejlődésében.

A babák ritmusos ringatása is segít ezen terület fejlődésében, mert a gyerekeknek fontos megtanulni ritmusosan, hangsúlyosan kiejteni a szavakat, illetve az altató dalok. mondókák memorizálása is segítheti ezt a területet.

7.    Felelősségérzet kialakítása

A babákkal való játék lehetőséget ad a kisgyermekeknek, hogy megtanuljanak  felelősséget vállalni valaki másért. A babákról való gondoskodás, etetés, pelenkázás és altatás során a gyerekek megtapasztalhatják, milyen fontos és felelősségteljes szerepet játszhatnak mások életében.

8.    Kreativitás fejlesztése

A kreativitást nagyon fontos a gyerekekben bátorítani. A babázás ebben is segít, mert ha használják fantáziájukat, az képessé teszi a őket arra, hogy kreatív megoldásokat találjanak a felmerülő problémákra. Ezáltal képesek lesznek különböző perspektívákból megközelíteni a helyzeteket és új ötleteket generálni a nehézségek leküzdésére. A kreatív gondolkodás fejlesztése segíti a gyerekeket abban, hogy rugalmasan és alkalmazkodóképesen reagáljanak a változó körülményekre. Képesek új és innovatív módon megközelíteni a kihívásokat, és találni kreatív megoldásokat.

9.    Önbizalom és önállóság

A babázás segít a gyerekeknek önállónak érezni magukat. Saját döntéseket hozhatnak meg, ők döntik el mikor alszik, és eszik a babájuk, ők tudják mikor kell pelenkázni, és ezáltal önállónak érezhetik magukat. Megtapasztalhatják, hogy nem kell mindenhez segítséget kérni, hanem saját maguk is el tudják dönteni, hogy mi a jó. Általában 2-3 éves korban a gyerekeknek már megnő az igénye arra, hogy önállóan is végezzék a feladataikat. Ekkor jelenik meg az a fázis is, hogy a gyerekek kedvenc szava a “nem” után az “egyedül” lesz.

10.                   Empátia fejlesztése

Az empátiára való képesség növelése talán az egyik legnagyobb haszna a babázásnak. A babázás során ugyanis az agy azon része aktiválódik, amelyik a társas kapcsolatokért felelős, így – ahogy már említettük – a babázás során olyan dolgokat tanulnak meg a gyerekek, amikre felnőtt korukban is nagy szükségük lesz.

Az empátiára való képesség nagyon nagy hatással lesz később a gyermek szociális életére, iskolai sikereire, barátkozási szokásaira, és összességében élete majdnem minden területére. A babázás tehát segít begyakorolni az agynak, a léleknek, sőt, a teljes személyiségnek, a később szociális szituációk során hasznosított gyakorlatokat.