A múltkor kiveséztük a szinglik rossz mondatait, most pedig eljött az ideje, hogy a párok is magukba nézzenek. Egymásba. Értitek.
A párok legeslegrosszabb húzásai szinglik, a barátaik és egyenesen a társadalom ellen:
Amikor úgy tesznek, mintha náluk lenne a Szent Grál, vagy a világ összes bölcsessége, csak azért mert találtak valakit, aki egy hétnél hosszabb távon is elviseli őket. „Ne aggódj, majd te is megtalálod a másik feledet, csak lehet, hogy még nem vagy kész rá. Majd bevonzod, amikor eljött az ideje.” Kösz, Yoda, bazdmeg!
Amikor a legtitkosabb titkokat, vagy a rettenetes sztorikat, amiket csak a pár egyik felének szántunk, kérés, kérdés, bocsánatkérés nélkül adják tovább a szerelmüknek, akivel MINDENT megosztanak. Jó, de ne a mi ciki sztorijainkat!
Amikor képesek hosszan ecsetelni, természetesen egy szinglinek, hogy mennyire nem tudják már elképzelni az életüket egyedül, és milyen sivár is lenne minden percük, ha nem lenne mellettük a másik. Empátia egyes, leülhettek.
Amikor baráti kirándulásokon sem képesek eltávolodni egymás párméteres hatótávolságából. Hol vannak már a régi szép idők, amikor még egész éjszakákat dumáltunk át az EGYIKÜKKEL?
Amikor közös profiljuk van a Facebookon. Ezt nem is kell talán magyarázni. Miért? Miért?
Amikor megpróbálják a csajos találkába eladni a srácot. „Tudom, azt beszéltük meg, hogy kettesben kávézunk, de olyan rég találkoztatok! Kérdezte is, hogy mi van veled, hogy vagy?” Vagy amikor az előre deklarált fiús sörözésen megjelenik az egyik lány. Senki nem fogja hazaküldeni őket, de néha szeretnénk.
Amikor megpróbálnak kerítőt játszani -oké, ez néha még jól is jöhet-, de nagyon rosszul csinálják. És ott ülsz egy bénán sikerült bohózat vakrandijában, ahol mindenkinek kicsit béna a sminkje, és mindenki kicsit rosszul tudja a szövegét.
Amikor egy beszélgetés közben vad csókcsatába kezdenek. De a reggel, tömött villamoson pettingelőknek is szánunk egy bugyrot a pokolban megvan a maga bája. És nem, ezt nem csak tizenévesek csinálják.
Amikor nem értik, miért nem akarsz elmenni velük:
a, társastáncra
b, párosozni
Hm, hm, miért is, miért is? Talán mert ezek PÁROKNAK való dolgok?
Amikor a legapróbb jelből is azt veszik le, hogy fel akarják szedni őket. „Bocs, foglalt vagyok!” Jó, értjük, de igazándiból a srác a szomszéd asztaltól csak a sótartót akarta elkérni!