Erzsébet királyné, becenevén Sisi felvilágosult gondolkodásával messze megelőzte korát. Ferenc József felesége százötven évvel korábban megvalósította az önálló, erős nő mintaképét, még jóval azelőtt, hogy a ma ismert „emancipált, feminista” jelzővel bárki illetni merte volna. Íme néhány érdekesség a magyarok talán legszeretettebb királynéjáról.
Az 1955-ben Romy Schneider főszereplésével készült legendás film sok mindenben szépít a valóságon, és az események sem pontosan úgy zajlottak, ahogyan a moziban, de tény, hogy Ferenc József császár számára eredetileg Erzsébet nővérét, Helénét szemelték ki. A fiatal császár azonban szembe fordulva erőskezű anyja akaratával és a bohókás, kedves Sisi-t választotta hitveséül.
Nem vonható kétségbe, hogy a magyarok iránti legendás rokonszenve személyes és mélyről jövő volt: kitűnően beszélt és írt magyarul (pedig különösebb nyelvi tehetséggel nem áldotta meg a sors), miután tehette, magyarokkal vette magát körül, és magyarul beszélt legkisebb gyermekével, Mária Valériával is. Mindazonáltal nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a „gyűlölt magyarok” iránti lelkesedése részint anyósának is szólt, aki mélyen megvetette és lenézte a magyarokat, Erzsébet pedig ezzel is fricskát mutathatott az idős császárnénak.
Erzsébet egyik magyar tanára, Falk Miksa egyébként annak a Peter Falknak egyenes ágú felmenője, aki Colombo hadnagyot játszotta a híres tévésorozatban.
Csípős szóbeszéd tárgyává tették még életükben, ám bizonyítani sem akkor sem azóta soha senki nem tudta, hogy Erzsébet és Andrássy Gyula gróf között intim kapcsolat lett volna. Bizonyos, hogy a szoborszépségű királyné és a nőcsábász Andrássy bizalmas baráti viszonyt ápolt, ám ha ennél több is volt közöttük, az minden valószínűség szerint csupán plátói volt.
A fentiekből következik, hogy a pletyka, miszerint Erzsébet legkisebb gyermeke, az 1868-ban született Mária Valéria a gróf lánya, pusztán a rosszmájú környezet agyszüleménye. Azt mindenesetre elérték vele, hogy Mária Valéria, miután ez a tudomására jutott, még kevésbé kedvelte Andrássyt, noha korábban sem szívlelte a grófot.
Erzsébet elismerten az egyik, ha nem a legszebb nő volt Európában. Tévedés azonban azt hinni, hogy szép volt ugyan, de butuska. A németen és a magyaron kívül többek között beszélt csehül, horvátul és ógörögül is. Az 1867-es kiegyezést leszámítva nem ártotta magát a politikába, de ez nem azt jelenti, hogy nem látta volna át az aktuális politikai eseményeket. Sőt! Ferenc Józseffel ellentétben tisztában volt azzal, hogy égető szükség van gyökeres változtatásra az uralkodásban, amit azonban a konzervatív, reménytelenül szűk látókörű császár nem volt hajlandó elfogadni.
Ferenc József és Erzsébet első ágon unokatestvérek voltak: a császár anyja és Erzsébet anyja édestestvérek voltak. Habár az uralkodócsaládokban a közeli rokonok házassága mindennapi eseménynek számított, az első ágú unokatestvéri viszony mégsem volt elfogadott. Házasságukhoz éppen ezért külön pápai engedélyre volt szükség.
Erzsébet szépségkultuszának egyik alappillére a haja volt. Harminc éves korára földig érő, dús, gesztenyebarna hajkoronával büszkélkedett, aminek ápolására különösen nagy gondot fordított. A Burg Theater-ből elcsábított fodrászasszony, Fanny Feifalik valóságos hatalom lett az udvarban, mert Erzsébet haját csak ő ápolhatta – ő találta ki a legendás korona-szerű frizurát is, amivel Erzsébetet a legtöbb képen ábrázolják. A törtető asszony idejekorán felismerte kiváltságos helyzetét, amivel – sokak ellenszenvét kiváltva – számos alkalommal vissza is élt.
A szépségkultusz másik alapja Erzsébet legendás alakja volt – élete hatvan évében a ruhái készítésére szolgáló próbababát soha nem kellett átalakítani! 172 centiméteres magasságához 50 centiméteres derékbőség társult, és súlya soha nem nyomott többet 50 kilónál. A feljegyzések szerint rengeteget koplalt, és már egészen fiatalon naponta több órát sportolt: tornázott, lovagolt, vadászott. Idősebb korában a lovaglást gyors gyaloglással váltotta ki. Később udvarhölgyeit is az alapján választották, hogy ki bírja tartani a tempót a sokszor 6-8 órát gyalogló Erzsébettel.
1889. január 30-án Erzsébet egyetlen fiát, a trónörököst holtan találták a mayerlingi vadászkastélyban. Halálának oka mindmáig tisztázatlan, a legvalószínűbb, hogy fiatal szeretőjével együtt lettek öngyilkosok. Rudolf halála után Erzsébet élete végéig kizárólag feketében járt, ez alól csupán két alkalom volt kivétel: Mária Valéria esküvője és a magyar Millenniumi ünnepség.
Köszönjük a cikket, Tóth Gabriella Éva!