Bepánikolsz, ha eltűnik a 3G jel a telefonodról? Nyirkos verítéktől csúszik a tenyered, ha nem találsz wifis kávézót? Ha igen, akkor ez a poszt neked szól.

 Ébredés után nem az az első dolgod, hogy feltedd a kávét, vagy tornázz egyet, vagy csak végigvedd magadban a nap teendőit, hanem még az ágyban végiggörgetsz Facebookon meg a híreken, hogy mik történtek, amíg te aludtál.

 Élőben is belájkolnál mindent.

 Amikor a kezedbe kerül egy újság, rá akarsz kattintani az oldalra lapozás helyett. Rosszabb esetben ráböksz a képre, hogy nagyobb legyen a mérete.

 Élénken emlékszel arra a napra, amikor napközben lemerült az okostelód, és fél napig nem jutottál nethez. Ugyanez van a hosszabb kirándulásokkal is: mások lelkendeznek, hogy milyen jó lesz végre elszakadni a nettől, te meg közben fejhangon visítasz magadban, hogy NEEEEEEEEEEEEEE!

 Rutinszerűen tudod, hogy hogyan lehet valakiről, például az új helyes kollégáról MINDENT kideríteni az internet segítségével. És nem érted, hogy a többiek miért néznek rád furcsán. Jaaaa, hogy beszélgetni is lehetne vele? Nem is rossz ötlet!

 Ha meg akarod tudni, hogy milyen az idő, előbb az időjárás-előrejelző oldalakat nézed meg, és csak utána jut eszedbe, hogy az ablakon is kinézhetnél.

 Rettenetesen sajnálkozol afelett, hogy ha úgy kell a való életben beszélgetned valakivel, hogy nem tudsz közben azonnal képeket, vicces videókat és számokat mutogatni neki.

 Amikor megkérdezik, hogy mi történt veled aznap, akkor először az jut eszedbe, hogy milyen vicces dolgokat láttál, vagy érdekes threadbe keveredtél a neten. Különösen igaz ez akkor, ha aktívan tumblrezel. Jaaaaa, hogy amúgy…? Semmi érdekes nem történt.

 Van olyan barátod, akivel neten rengeteget csetelsz, lájkoljátok és kommentelitek egymást, de már évek óta nem ültetek be sörözni és dumálni egy jót. Néha eszedbe jut, hogy felvethetnéd neki – aztán ááá, mégsem.

  Sőt csak a netről tudod meg, hogy a középiskolai barátaid megházasodtak vagy gyerekük született.