Valljuk be, feltalálókban és találmányokban elég erősek vagyunk! De akad pár olyan alkotás, amik jelentőségük ellenére sincsenek a köztudatban. Ti hányat ismertetek közülük? A Linkcenter cikke.

Több, mint 120 éves a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, ennek alkalmából pedig Heuréka! Budapest néven három sétából álló eseménysorozatot hirdet, amelynek során híres és kevésbé ismert, de szellemi teljesítményük, innovációik alapján jelentős magyar alkotókat és feltalálókat mutatnak be. A séták célja, hogy felkeltsék a figyelmet a szellemi alkotások jogainak védelmére – méghozzá olyan érdekes helyszíneken, ahol a műszaki innovációk és a szerzői jog tárgyai is bemutathatók. Az alábbiakban 10 olyan magyar alkotást válogattunk össze, akik különböző területeken mind hozzáadtak a magyar kultúra sokszínűségéhez, hírnevéhez, és amik nemzetközi vizeken is meghatározó jelentőségűek voltak.

TRANSZFORMÁTOR

A szénszálas izzólámpa feltalálása után fontossá vált a villamos energia gazdaságos szállítása nagyobb távolságra. A dinamó csupán közeli helyekre tudta zavartalanul átadni az áramot, nagyobb távolság esetén az energia túlnyomó része elveszett. A problémát három mérnök: BLÁTHY OTTÓ TITUSZ (1860 – 1939), DÉRI MIKSA (1854 – 1938) és ZIPERNOWSKY KÁROLY (1853 – 1942) oldotta meg 1885-ben. Közös szabadalmuk a sarok nélküli, zárt vasmagú, váltóáramú transzformátorra vonatkozott.  Máig is ez az 1885-ben bejelentett találmány az alapja az ipar és a háztartás gazdaságos és olcsó elektromos energiával való ellátásának.

GOLYÓSTOLL

A ma legelterjedtebb íróeszköz feltalálója BIRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF (1899 – 1985)  újságíróként dolgozott, de festészettel is foglalkozott. Az 1930-as években szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat. Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, azaz a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette.

Első golyóstoll-találmányát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be, majd 1938. november 23-án Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll címmel tett újabb szabadalmi bejelentést.

A zsidótörvények hatására emigrált és Argentínában folytatta sokoldalú alkotó munkásságát.  (Sok egyéb mellett a golyós dezodort is ő találta fel). A golyóstoll – sok helyütt Biropen néven – gyorsan elterjedt az egész világon, és már életében halhatatlanná tette feltalálója nevét.

FÉNYKÉPÉSZETI OBJEKTÍV

A közelmúltig legelterjedtebben használt fényképezőgép-lencse feltalálója PETZVAL JÓZSEF  (1807– 1891). Munkássága úttörő volt, mivel ő a modern fényképészeti objektív lencserendszer, a Petzval portréobjektív megalkotója. Ez az 1840–1841 körül szerkesztett, 149 mm-es gyújtótávolságú, nagy fényerejű akromatikus (színhiba nélküli) kettős fényképészeti objektív, mely kialakításával és összetett lencserendszerével az addig szükséges hosszú (3-20 perces) megvilágítási időt a másodperc töredékére csökkentette. Gyakorlatilag változtatás nélkül széles körben alkalmazták  1990-es évek végéig.

Több más nagyszerű találmánya mellett megalkotta a mai katonai reflektorok elődjének számító fényszórót is.

„DUFLEX” FÉNYKÉPEZŐGÉP

DULOVITS JENŐ (1903 –1972), a DUFLEX kamera feltalálója a fotótörténet és fotótechnika történet egyik világviszonylatban is kiemelkedő alakja. Nevéhez kötődik számos fotográfiai találmány, többek közt a Duto lágyító előtétlencse és a Duflex a világ első tükörreflexes fényképezőgép feltalálása. Ebből a korát jóval megelőző fényképezőgépből csak keveset gyártottak, ritka fennmaradt példányai ma milliós értéket képviselnek. Dulovits sajátos fotóstílusa, mely az ellenfény, a lágyítás és a fény-árnyék kiegyenlítésén alapult, a maga korában annyira népszerű volt az egész világon, hogy az ő munkássága révén nevezték el magyar stílusnak.

KÉREGÖNTÉS

GANZ ÁBRAHÁM (1814 – 1867), a magyar gépipar megalapítója. 1856-ban kapott szabadalmi oltalmat a vasúti kerekek gyártására használható továbbfejlesztett ún. kéregöntési eljárására, amely „minden öntöttvas tárgy egész felületét, avagy annak csak egy tetszőleges helyét acélkeménnyé teszi”.

1853-1866 között 59 vasúttársaságnak 86 074 kéregöntésű kereket szállított a gyár. Többek közt hidak (például a Lánchíd öntöttvas kereszttartóinak nagy részét, a szegedi híd öntvénydarabjainak egy részét) is a Ganz gyárban készítették, valamint kéregöntésű malomipari rovátkolt hengereket is előállított. Később a gyár ezzel a termékével is világhírű eredményeket ér el MECHWART ANDRÁS vezetésével.

HENGERSZÉK

Ez a kiemelkedő jelentőségű gabonaőrlő szerkezet nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a 19. század végére Budapest lett Európa malomipari fővárosa. Feltalálója MECHWART ANDRÁS (1834 – 1907) 1859-ben kezdte meg tevékenységét Ganz budai öntödéjében, és a következő 40 évben a gyár mérnöke, üzem- és üzletvezetője, majd vezérigazgatója lett. 1878-ban (a Monarchiában elsőként) megalapította a gyár villamossági részlegét. Az ő hívására lépett be a gyárba Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó. Legfontosabb találmánya a kopásálló, kéregöntésű, ferdén rovátkolt őrlőhengerekkel a hengerpárok rugós összeszorításával működőt, faburkolattal ellátott gabonaőrlő hengerszék.

TELEFONHÍRMONDÓ

Budapesten 1893 februárjában megkezdte működését a világ első kötött programú műsort szolgáltató hírközlő eszköze, a Telefonhírmondó.

Megalkotóját, PUSKÁS TIVADART (1844 – 1893) ma innováció-menedzsernek neveznénk, mivel hatalmas szerepet játszott az új műszaki megoldások elterjesztésében.  Az USA-ban töltött évek után 1877-ben Edison megbízottjaként tért vissza Európába. 1878-ben Párizsban az első telefonhálózat és -központ építési munkáit irányította. 1879 nyarán pedig saját költségére kezdték meg Budapesten a telefonhálózat és -központ építésének szervezését és munkáit, amivel 1881-ben készültek el. A központ 1881. május 1-jén nyílt meg (negyedikként Európában), és az induláskor 25 előfizetője volt.

Puskás 1892-ben jelentette be legnagyobb jelentőségű találmányát „Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére” megnevezéssel. Ez volt a telefonhírmondó, így jelent meg először a világon hangközlő újság (1893), a rádió közvetlen elődje.

Puskás több mint negyedszázaddal előzte meg korát a nagyközösségi, kötött programú műsorszórás (broadcasting) feltalálásával, talán éppen úttörő volta miatt nem terjedt túl a hírmondó Budapest határán, pedig Puskás 18 országban szabadalmaztatta találmányát. A Magyar Rádió azonban a Hírmondó bázisán kezdte meg működését 1925-ben.

UNICUM

A ma is széles körben közkedvelt italt a családi legendárium szerint 1790-ben alkotta meg II. József udvari orvosa, a Zwack család egyik őse. A történet szerint dr. Zwack, a császár udvari orvosa különleges gyógynövénylikőrrel kínálta uralkodóját, II. Józsefet, aki állítólag nem győzte magasztalni a csodálatos italt, és azt mondta, „Das ist ein Unicum!” („Ez egyedülálló!”)

A gyáralapító ZWACK JÓZSEF (1821 – 1915) több pesti telephely után 1892-ben költöztette a céget ma is működő székhelyére. A századfordulóra a cég Európa-hírű likőrgyártó lett, amelynek az Unicum volt a legismertebb, legnagyobb mennyiségben gyártott terméke.

Az ital receptje titkos, az esztergomi Prímási- és Főkáptalani Levéltárban van titkos letétben. Mivel több mint negyven gyógy- és fűszernövény keverékéből készül, többlépcsős eljárásban, azon ritka termékek közé tartozik, amelynek előállítási eljárására nem lehet a végtermékből következtetni, ezért a titokban tartott recept megfelelő oltalmat biztosít, így nem indokolt szükségképpen nyilvánosságra jutó szabadalommal oltalmazni.

SZOMORÚ VASÁRNAP

SERESS REZSŐ (1899-1968) több tucat szerzeménye közt világhírt a ‘Szomorú vasárnap‘ című dal zenéje eredményezett, a kottát nem ismerő, zongorázni is alig tudó zeneszerzőnek, amelyet a szövegíró Jávor László felkérésére komponált. A dal egyhamar bejárta az egész világot, és olyan énekesek adták elő, mint Billie Holiday, Mahalia Jackson, Ray Charles, Serge Gainsbourg vagy Björk. Mivel egy mű minden felhasználása díjfizetéshez kötött, ezért az 1940-es évek végére már közel 400 ezer dollár várta egy amerikai bankban. Ezért a mai értéken közel 1 milliárd Ft jogdíjért azonban sose utazott el, mert félt, hogy le fog zuhanni a repülőgépe.

BIZTONSÁGI GYUFA

Az 1800-as évek elején alkalmazott gyufák a fejükben található vegyi anyagok összetétele miatt igen nagy hang és láng kíséretében lobbantak fel, szétfreccsenve gyakran tüzet és égési sebeket okoztak. IRINYI JÁNOS (1817 – 1895) ötlete abban állt, hogy a gyufa fejében lévő fehérfoszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-oxiddal keverte. Így jutott el a ma is használatos biztonsági gyufa őséhez, amelynek meggyulladása sokkal simábban történt, nem robbant (ezért nevezték biztonsági gyújtónak), és zajtalan volt. Az új, zajtalanul gyúló foszforos gyufát 1836-ban Bécsben találta fel.

Irinyi találmányát eladta Rómer István Bécsben élő kereskedőnek 60 pengő forintért, aki elkezdte annak tömeges gyártását, s tekintélyes vagyonra tett szert a szabadalomból, amelyet Irinyi találmányára kért, és még 1836-ban meg is kapott.

1839-ben Irinyi hazatért Magyarországra, a magyar nyelvű kémiai cikkek egész sorát jelentette meg a kémia elméleti és gyakorlati vonatkozásairól. Ugyanebben az évben Pesten gyújtógyárat alapított. A gyár fellendült, és naponta félmillió gyufát gyártott.  Irinyi János pesti gyújtógyára komoly versenytársa lett Rómer István bécsi gyárának, de vetélytársai mindent megtettek annak érdekében, hogy tönkretegyék, és így Irinyi 1848-ban kénytelen volt gyárát bezárni.

1849-ben a Kossuth-kormány megbízta a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetésével. Mint erősen magyar érzésű nemesember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban, a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte, és küldte Pestre.